Kik vagyunk?
A Gurigongo Symposium Polgári Társulás 2007. áprilisában alakult Révkomáromban. Tagjai színházcsináló, a színházról hasonlóan gondolkodó fiatalok és nem fiatalok.
Célunk katalizátorként működni a szlovákiai – főként, de nem kizárólag – magyar kulturális életben, példaértékűnek, közízlés- és véleményformálónak szánt programokon keresztül.
A Gurigongo Symposium nem kíván ernyőszervezetként, sem érdekvédelmi szervezetként működni, nem kíván már meglévő és jól működő szervezetekkel, rendezvényekkel konkurálni, sokkal inkább azok mellett – esetleg együttműködve – gazdagítani a palettát. A Felvidék Nagy Rendezvényein gyakran hangoztatott „a magyar szó és/vagy játék ünnepe” frázis helyett a Gurigongo a szó és játék „hétköznapjaira” kíván összpontosítani. Mindezek mellett feladatának tekinti a hasonló érdeklődésű szlovák és külföldi csoportosulásokkal történő kacsolatfelvételt.
Névválasztásunkról
A 12. századi Japánban új műfaj született, a gunkimono (háborús történet), amely a hősies, bátor, kemény szamuráj-élet dicsőségét és a halál méltóságát hirdette. A szamurájok jellegzetes katonai értékeit már ekkor világosan felsorolták: erő, merészség, ravaszság, tántoríthatatlan hűség urához, nagylelkűség a győzelemben, bátorság a vereségben, a személyes és a családi dicsőség és hírnév megalapozása és növelése. Leghitványabb tulajdonságoknak a gyávaságot, a becstelenséget és a hűtlenséget tartották. A harcos eszménykép hősiességének végső próbája az élet feláldozása volt: meghalni a hűbérúrért vagy rituális öngyilkosságot elkövetni (nyugaton ez a harakiri – hasfelvágás – néven ismert, a japánok azonban a szeppuku kifejezést használják), a fogságba esés vagy a kegyvesztettség szégyenének elkerülése érdekében.
Természetesen nem lenne ember az ember, ha egy állításnak nem kreálná meg tüstént a tagadását is. Ahogyan a szertartásos, mitologikus ógörög tragédiával párhuzamosan (szemben?, mellett?) megjelent a profán, pajzán és olykor aktuálpolitikai kérdéseken nyelvét köszörülő ó-komédia, úgy a szamuráj – tehát arisztokratikus – gunkimonoval párhuzamosan (szemben?, mellett?) kialakult egy nagyon izgalmas, plebejus, szájhagyomány útján terjedő, életörömöt hirdető és sugárzó, a gunkimono művekre már-már posztmoderni intertextualitásokkal reflektáló, vidám irodalmi műfaj, amit a korabeli szamuráj kultúra erősen üldözött és irtott.
No, ez a gurigongo.
Projektjeink
- Jókai napok off-programjai (2007-2010): kultúrkommandó, felolvasószínház, 5 perc hírnév, zokiszínház
- Imprófeszt – Nyitra, Pozsony (2006-2010)
- KÖR – Improvizációs fesztivál (Dunaszerdahely)
- PajtaSzínház – Gombaszögi Nyári Tábor (2013-2019)
- Felolvasószínházi előadások (Vinnai András: Szóvirágok – rendezte: Miklós László, Martin McDonagh: A nagy kézrablás – rendezte: Miklós László, Tasnádi István: Kartonpapa – rendezte: Miklós László, Helmut Krausser: Bőrpofa – rendezte: Miklós László)
- Hangjátékok (Halász Rita: Mély levegő – rendezte: Miklós László, Száz Pál: Az Álomözön-projekt – rendezte: Száz Pál, Pétery Júlia Vénusz: Este Acapulco – rendezte: Tóth Miklós)
- Hangoskönyv (Marosz Diána: Benőke és Hanga)
- Vekker Műhely – 2013-tól napjainkig